Ez a poszt a közeli kirándulási lehetőségekről szól, amihez egy két határon túli poszt is hozzá fog tartozni, hisz ezek a helyek sincsenek messze, főleg ha azt nézzük, hogy ha a határ közelében élők elindulnak egy ideig nincs messzebb Erdély vagy nyugatról Ausztria, mint egy távoli magyarrországi hely.

Erdélybe nem magunk szoktunk járni mint itthon, mert nem ismerjük jól a terepet. Mivel ez egy olyan blog, ami másoknak is meg szeretné hozni a kedvét a hasonló kirándulásokhoz azt is leírom kikkel szoktunk menni. Ezek Békés-megyei szervezetek, de szoktak néha pestiek, vagy más messzebbről érkezők is utazni vele. Az egysületek akik itt ilyen kirándulásokat szerveznek a Százlábú Egyesület, a Csabai Bihargók és a Túráz Velem túrista egyesület.

A mostani kirándulás kalndjai már a határon elkezdődtek, volt ugyanis egy vendég, aki régebben külföldön elhagyta a személyiét, amit be is jelentett, de aztán megtalálta. A megtalálást is bejlentette, és azt mondták neki, így nem kell új személyi. A nemzetközi körözés mégis rajta maradt az igazolványon, így csak nagy nehezen engedték át a határon. Ezután folytattuk utunkat egészen Temesvárig. Ott először magyar feliratok és helyszínek után indultunk, mejd megnéztük Románia legnagyobb ortodox templomát és a sétáló utca környékét. Nekem negyobb élményt jelntett a galmbok egész közeli tömeges forgataga, mert sosem láttam még ennyi madarat ilyen közel egy csomóban hozzám. Ez a közelség mások etetésének volt köszönhető.

Innen tovább folytattuk utunkat Herkulesfürdőre. Az út sokáig tartott, úgyhogy más már nem is fért bele a napba.

Másnap Orsovára mentünk el, ahol halyókirándulást tettünk a Kazán-szorosban, ami nagyon szép látvány volt.

Megnéztük a Vaskaput is, ahol nem lehetett fényképezni, határvédelmi dolgok miatt. 

Délután Herkulesfürdőt néztük meg, ami igen lepusztult látványt nyújtott. Sajnos az ottanihoz hasonló nagy kastélyszerű dolgokat nagyon nagy munka felújítani, ezért sok van közülük nagyon rossz állapotban mind itthon, mind Romániában. Reméljük egyszer szebb állapotban látjuk majd viszont ezt az épületegyüttest.

A hétforrásokig már nem sikerült elgyalogolnunk, mert eltelt az idő, és másnap sem néztük őket, mert akkor már tovább indultunk Vajdahunyad és Brassó felé. De ez már egy másik poszt lenne, mivel másik terület. A hétforássok megnézését viszont a mi kihagyásunk ellenére is ajánljuk az ide érkező túristáknak.

A kiránduláshoz hozzá tartozott még egy ilyesztő esemény. Másnap este a szállásra érve egy eltaposott skorpiót találtunk a szállásunkon. Ettől nagyon megrémültünk. Testvérem már fájni érezte a nagylábujját, és én is arra kezdtem emlékezni, mintha pár órája valami megszúrt volna. Másnap reggel viszont megtudtuk a házigazdáktól, hogy ezek az itteni állatok veszélytelenek.