Apukám 60 éves lett, és kívánsága volt, hogy legyen egy fényképe a Hatvan táblával, így ide vezetett az utunk.

Kiolvastuk, hogy kapható itt egy füzet, aminek a rejtvényeit kell megfejteni egy városi séta alkalmával. A rejtvények igen nehezek voltak. Szobrok neveit kelett hozzá megfejteni, és még sok egyebet. De a szökőkút le volt fedve, a serfőző múzeum a lomkorona sétány és a vadaspark zárva voltak. De hát ha valakinek februárban van a születésnapja.

Azért jól éreztük magunkat és sokkal több mindent felfedeztünk, mintha a kis vezetőfüzet nélkül indultunk volna útnak. A végén egy kis telefonos segítséggel a megfejtés egyik része is meg lett. A többit a nélkül is meg tudtuk felyteni.

Láttuk az egykori cukorgyár helyét, a kastélyával, és a kiállított mozdonyokat is, amik nem szerepeltek a rejtvényben.

Végül megnéztük a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumot is, ahol idegenvezető segítségével fedezhettük fel a kiállítótermeket. Voltak ott kitömött vadak. Kis helyeken meg lehetett tapintani az állat bundáját, volt ott emlészoba, vadászathoz kapcsolódó konyha, de ami a legjobban megragadta a figyelmemet az a hibás, sérült, beteg trófeák és történetük volt.