Ez a hely, a kedvenceim közé tartozik, bár már régen voltam ott. Akkor régen viszont kb. 8 szor is megfordultam arrafelé. Az egyik ilyen megfordulás volt a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Táncfesztivál. Mivel testvérem társastáncolt, és a család is elkísérte a versenyekre az ifjúsági centrumba. Itt láttuk tehát a szép táncosokat, gyönyörűbbnél gyönyörűbb ruhákban, és a sok különleges korreográfiát. Egy érdekes hozadéka volt a versenynek a szabályok már már túlzó szigorodása. Itt meg van határozva, hogy meddig érhetnek a lányok szoknyái, mekkora lehet a cipő sarka stb. , de bizonyos szabályok nincsenek annyira konkrétan megfogalmazva. A versenybírók itt a legszigorúbban értelmezték a szabályzatot, és sokmindenkit kizártak. Így fordult elő, hogy a keringőkhöz az szép ruhák alját ollóval vágták le, hogy megfelelő hosszúságú legyen. Mert ott meg a túl hosszú nem volt engedélyezve.

Mi ott kirándultunk is, és a testvérem táncpartnerének is meg akartuk mutatni a szép tájakat, így fordult elő, hogy őt kizárták a szobájából fürdőruhában, így testvérem cipőjét, és ruháit kapta meg, ami pont jó volt rá. Így indultunk felfedezőútra.

Zánkától gyalogosan nagyon könnyen elérhető a Hegyestű geológiai bemutatóhely, ami egy vulkánikus tevékenység hatására keletkezett, és a bányászat hatására láthatóak a formák, a sokszögletű bazaltkihűlések. 

Innen viszamentünk Zánkára, ahol jót lehet a Balcsiba fürödni. Az ifjúsági centrumban egyébként bolt mozi, éttermek is vannak, sőtt mostmár egy haditechnika park is, ami akkor még nem volt, mikor mi ott jártunk.

Másnap a kőtengereket vettük talpunk aló, ami megtalálható Salföldön, Köveskálon, de a legszebb Szentbékállán, ahol mint ha óriások építőkockái között járnánk. Ekkor még nem voltak digitális fényképezőgépek, így a fotók a szkenner segítségével kerültek föl, aminek a minőség kicsit rosszabb, mint az eredeti és a digitálisak.